„Egyedül vagyok, nem biztos, hogy élek”

Szőcs Géza, Zalán Tibor és a Presszó Tangó Libidó a Bizottság-kiállítás irodalmi és zenei programsorozatán pénteken

Fe Lugossy László Lehetnék én is kamikaze dalszövegének sorára két költő reflektál ezen az estén, október 28-án, pénteken 19 órakorZalán Tibor, aki a 80-as évek közepén a Kortárs folyóirat szerkesztőjeként az akkor induló fiatal költők gyámolítója volt, ésSzőcs Géza, a hajdani Ellenpontok szamizdat szerkesztője, aki az idő tájt a Szabad Európa Rádióban is tevékenykedett. „Sír mint egy láncra vont / és holdfénytől megvakult kutya / A létre szólna de nincs többé / kedve szólni rá s nincsen oka / hallgatni // Mentőautó / szirénája zenél Kis / halál-menüett” – így Zalán, és másként – mégis hasonlón – Szőcs Géza az Outro című versben: „ki mond kopácsol mi ez az ének / ki kopácsol ki énekel a felső folyásnál /  ez a fütty /  mi ez a fütyörészés a felső folyásnál / mi ez a kopácsolás éneklés fütyörészés a felső folyásnál // honnan ez a holdfény ki énekel ebben a renovált éji világosságban / egy öregember énekel a tisztáson a felső folyásnál / kezében vésővel énekel az öregember a forrásvidéken // sírkövet farag az öregember / sírkövet farag és énekel”. Talán azt énekli: „Most teljesen egyedül vagyok, egyedül vagyok / Egyedül repülök, egyedül repülök, / Egyedül vagyok és egyedül repülök”…

 

Presszó Tangó Libidó saját bevallásuk szerint olyan zenét játszik, „mint amikor Edith Piaf találkozik Goran Bregovic Orchestrával egy PASO-koncerten, és közben a mi jó öreg Edithünk felhörpint egy kupicát a Csík zenekarral. Egy kis ska, egy kis chanson, egy kis ’rákkenroll’. Egy kis harmonika, egy kis trombita a klasszikusnak mondott hangszerek mellé...” A zenekar 2005-ben alakult, és 2011-ben jelenteti meg első stúdióalbumát.

 

A zenekar tagjai: Kabai Viktor - ének, gitár, Lajkó Bence – trombita, Keszei János – tangóharmónika, Török Gergő - basszus gitár, Aknay Zoltán – dob, Herczeg Ábris – hangtechnikus

 

 

moderator: Lévai Balázs

sorozatszerkesztő: Keresztury Tibor


Pixel pályázat eredmény

Október 21-én, pénteken megszületett a döntés Pixel pályázaton.

Minden résztvevőnek köszönjük a munkáját és beküldött pályázatát!
A zsűri fődíjat nem ítélt oda, de több pályázati anyagot díjazásra érdemesnek tartott. A kiválasztott versenyzők a Bizottság-kiállításhoz kapcsolódó ajándékcsomagban részesülnek. A díjazottakat emailben értesítjük. 
A pályázaton résztvevő összes versenyző további munkájához sok sikert kíván a Műcsarnok!


Jeles András: Álombrigád

A 80-as évek egyetlen betiltott magyar játékfilmje kedden a Műcsarnokban

Október 25-én, kedden 18 órától egy ritkán látható filmet vetítünk a Bizottság-kiállításhoz kapcsolódó filmprogramban. Jeles Andráskorszakalkotó filmjét a Kádár-kori Magyarországról amint elkészült, be is tiltották, és csak 1989-ben mutathatták be. A betiltást Jelesnek a cenzorok által minden bizonnyal értelmezhetetlen látásmódja indokolhatta, Báron György szavaival élve, a stílusok zavarbaejtő változatossága, a nézőpontok folyamatos cserélődése, irónia és megrendülés meghökkentő szimbiózisa, a nyelv – szó és kép – határainak megkérdőjelezése. Ráadásul a film egy szocialista brigád történetén keresztül mesél „a szociálisnak és egzisztenciálisnak a metszéspontján keletkező nagy dilemmáról”  (Radnóti Sándor). Az amatőr színészekkel előadott történet egyetlen profi színésze az operett-sztár Rátonyi Róbert, de egy dal erejéig – felejthetetlen égszínkék öltönyben – Vámosi János is feltűnik.

 

A történetmesélés bizony nehéz dolog, így hát a mesélőnek többször is neki kell rugaszkodnia, hogy elkezdődjön a film. Oláh Gyula szocialista brigádvezető álmában a portás megmotozza a gyárkapun kilépő Lenint. Ezek után úgy dönt, hogy brigádjával színre viszi Gelman Prémium című darabját, mert a mű lényegretörően fejezi ki mindazt, amit a körülöttük lévő világban tapasztalnak. Az előadás megszervezése azonban egyre több nehézségbe ütközik….

 

Vendég: Gelencsér Gábor esztéta

 

 

 

Álombrigád (r.: Jeles András, 1985, 107 perc, színes)

Főszereplők: Rátonyi Róbert, Szirtes Ádám, Patai István, Láng Tibor, Ambrus András


Bombamérgezés

Egy el nem készült Bizottság-klip rekonstrukciója Szilágyi Kornél alias Igor Buharov vezetésével szombat délelőtt a Műcsarnokban

Szilágyi Kornél egyike a kísérleti, játék-, rövid-, dokumentum- és animációs filmeket készítő Buharov testvéreknek. A képzőművész alkotók – Szilágyi Kornél és Hevesi Nándor – számos filmes elismerésben részesültek, többek között megkapták a fiatal és eredeti filmalkotókra koncentráló milánói Aprile-díjat, az Országos Független Film Fesztivál fődíját, a Mediawave fesztivál és a Magyar Filmszemle legjobb kísérleti játékfilmjének díját. 2010-ben ők képviselték hazánkat a Manifesta kortárs képzőművészeti biennálén.

A Bizottság-kiállításhoz kapcsolódó családi programon október 22-én, szombaton 10 és 12 óra között Szilágyi Kornél a kiállítás látogatóival egy meg nem jelent Bizottság-számnak az el nem készült videoklipjét rekonstruálja, asszociációk segítségével, konkretizált háttérrel és fiktív szereplőkkel.


„Kések, kések, hatalmas kések”

Marno János, Solymosi Bálint és a Kistehén a Bizottság-kiállítás irodalmi és zenei programsorozatán pénteken

Nárcisz-versek és az Árnyékolástechnika szerzői találkoznak ezen a könnyűnek semmiképp sem ígérkező estén, ahol meghallgathatjuk, milyen gondolatokat indított el a két szerzőben a Konyhagyeplő című Bizottság-számnak a címben szereplő részlete.Marno János 1987-ben debütált együtt.járás című verseskötetével, mely idő tájt Solymosi Bálint – aki építészként, illetve képzőművészként indult – lapot szerkesztett Szegeden. „Amióta az írás elengedhetetlenül szükségesnek tűnik számomra, az ’79 nyara. Éjszakai motorozásra indultunk egy nálamnál fiatalabb barátommal; nagy sebességgel kisodródtunk az útpadkára, és röpültünk vagy 20 métert, ő a helyszínen meghalt” – nyilatkozta egy interjúban Solymosi Bálint a 80-as évekrőlNem kevésbé derűs Marno János világa sem: „s koponyámban a szörnyű neszek, / mert nem érte mégsem a golyó, / nem is jöhetett volna jobbkor, / kúszhatnék már az alagútban, / melyet a torkomon keresztül / fúrt kimenetül a tarkómba, / ütött, mondhatnám, mint az óra, / s nem pedig hordanom irhámban / repeszeit, szemem meresztve / szavamra, mellyel összefolyik.” Az est hívósorára reflektál Solymosi Bálint verse is: „Nem mindegy, hol járunk, akárhogy forgatjuk a szót / (gondolod), zúg az elmebaj egy olyan térben, amely a városé / és nem az emberé (ki halott). / Nézed, csak azért, mert mindketten profik vagytok, és / nem akarod ebben a pozitúrában elveszíteni türelmed, amely felér azzal, ahogy / reggel zoknit (gyerek) húzol ki / az ágy alól a dobozok közül, és közben eszedbe jut, mit mondott Anna / ’Gyerünk, padlógáz!’”

 

A két író felolvasása után Lévai Balázs beszélget a szerzőkkel, majd minden idők legerőteljesebb Kistehén zenekara ad koncertet.

 

A Kistehén zenekar a 2002-es Sziget fesztivál reklámjaként debütált dal, az „Ééén vagyok a kis tehééén, ülök a fa tetejééén” kezdetű dal előadójaként tűnt fel. Kollár-Klemencz László és együttese eredeti, játékos, ironikus, borús és humoros zenei világával arat osztatlan sikert.

 

A zenekar tagjai: Kollár-Klemencz László, Kollár-Klemencz Gergő, Bujdosó János, Vajdovich Árpád, Jankovics Máté

 

moderator: Lévai Balázs

sorozatszerkesztő: Keresztury Tibor

 

A programok a kiállításra szóló belépőjegyek megvásárlásával látogathatók, de kedvezményes árú bérlet is váltható a sorozatra. A kiállításról, a programokról, valamint a jegyárakról bővebb információ ITT található.


Oldalak